A Wado-ryu iskola kialakul�s�nak t�rt�nete szorosan �sszef�gg alap�t�j�nak, Otsuka Hironorinak az �letrajz�val. �desapja, Tokujiro Otsuka orvosk�nt dolgozott jap�nban, az Ibaraki prefekt�ra ter�let�n l�v� Shimodate v�rosban. Itt sz�letett meg els�sz�l�tt fi�k�nt Otsuka Hironori 1892. j�nius 01-�n. Ebben az �vben alakult meg a Dai Nippon Butoku Kai - a Jap�n Harci M�v�szetek Sz�vets�ge - is.

A gyermek Otsuka sz�vesen hallgatta anyai nagyb�tyj�t Ebashi Choujiro-t, aki t�rt�neteivel felkeltette �rdekl�d�s�t a harcm�v�szet ir�nt. Igen fiatalon - 1897-t�l - kezdte el az edz�st, el�sz�r nagyb�tyja - aki a Tsuchiura kl�n instruktora volt - ir�ny�t�sa alatt, majd 1905-t�l - k�z�piskol�sk�nt - beiratkozott a Shindo Yoshin Ryu ju-jitsu st�lusvezet� nagymestere, Yokiyoshi Nakayama Tatsusaburo (1870-1933) iskol�j�ba, ahol a mester ju-jitsu mellett kendo-t �s hagyom�nyos gy�gy�szatot is oktatott.

1910-t�l kereskedelmi tanulm�nyokat folytatott a Waseda egyetemen, majd a Kawasaki Bank alkalmazottja lett. �let�nek ebben az id�szak�ban sok dojo-t megl�togatott, mik�zben tapasztalatokat gy�jt�tt �s technik�kat cser�lt. �gy ismerkedett meg Uyeshiba Morihei-vel - az aikido megalap�t�j�val - akivel �letre sz�l� bar�ts�got k�t�ttek.

Kilenc �vvel k�s�bb egy - ju-jitsu-hoz kapcsol�d� - gy�gykov�cs technik�nak lett a mestere, majd 1921-ben - a 29. sz�let�snapj�n - mester�t�l megkapta a Shindo Yoshin-ryu iskola teljes elsaj�t�t�s�t igazol� v�gbizony�tv�nyt a Menkyo Kaiden-t, �gy a st�lus nagymester�v� v�lt.

Az 1920-as �vek els� fel�ben t�bb neves okinawai karate oktat� tartott bemutat�kat �s edz�seket Jap�nban, de k�z�l�k a legismertebb - r�szben kit�n� jap�n nyelvismerete miatt - Funakoshi Gichin (1868-1957) a Shotokan iskola alap�t� mestere lett. Otsuka mester 1922-ben tal�lt r� a karat�ra. Egy �js�gban olvasott arr�l, hogy Hirohito koronaherceget okinawai l�togat�sakor t�ncos bemutat�val, �s karate demonstr�ci�val fogadt�k. A karate ebben az id�ben m�g kev�sb� ismert okinawai harcm�v�szet volt, de az �js�g arr�l is �rt, hogy a koronaherceg megh�vta a bemutat�t tart� Funakoshi mestert, hogy utazzon Jap�nba �s mutassa be ezt a harcm�v�szetet a cs�sz�r el�tt. Otsuka senseinek nagyon tetszett, amit Funakoshi mester karat�j�r�l hallott, ez�rt 1922-ben felkereste, majd h�t �vig folytatott n�la tanulm�nyokat.

Otsuka sensei minden este j�rt Funakoshi mester edz�s�re �s megtal�lta a m�dj�t, hogyan adhatja hozz� saj�t technik�it a karat�hoz. R�videsen vezet� tan�tv�ny, a mester bemutat� partnere lett, 1924-ben elismer�st is kapott mester�t�l. Egy�tt alap�tott�k az els� egyetemi karate klubot, ami hagyom�nyteremt�nek bizonyult, hisz a karate legn�pszer�bb fellegv�rai ma is az egyetemi klubok jap�nban.

Otsuka sensei bar�ti kapcsolatot alak�tott ki az Okinaw�r�l �rkez� Mabuni Kenwa (1889-1952) �s Choki Motobu mesterekkel is. Mabuni sensei - a Shito-ryu iskola alap�t�ja - a korszak elismert kata szak�rt�je volt. Az 1928-29 k�r�li id�szakban, az addig elsaj�t�tott kat�k egyes mozg�s-�rtelmez�s�vel kapcsolatban felmer�l� k�ts�gei vezett�k Otsuka mestert ahhoz, hogy t�le is tanuljon, ennek eredm�nye j�l l�that� a Wado-ryu kat�kon.

Choki Motobu ink�bb gyakorlatias k�zdelmi felfog�s�r�l volt ismert. A t�rt�net szerint az�rt j�rt a piros l�mp�s negyedekben, hogy harc k�zben tesztelhesse technik�it. Eredetileg az�rt �rkezett Jap�nba, hogy a ju-jitsu-val ismerkedjen. Ezt egy�nien k�pzelte, mert alig sz�llt le a haj�r�l, m�ris elfogadta egy jitsuka kih�v�s�t, majd azonnal ki�t�tte. A kat�k k�z�l egyed�l a Naihanchi-t oktatta, mert v�lem�nye szerint egy forma megfelel� ismerete is j�l felk�sz�thet a val�s k�zdelemre. (Arr�l, hogy akkoriban mit gondoltak a kat�k megfelel� ismeret�r�l, szeml�letes t�rt�netet olvashatunk Funakoshi mester visszaeml�kez�seiben). A k�s�bbi Wado-ryu st�lust - a ju-jitsu mellett - els�sorban a fenti h�rom okinawai mester karat�ja befoly�solta.

A h�szas �vek v�g�re a ju-jitsu sokat vesz�tett n�pszer�s�g�b�l. Egy fel�l a karate m�sfel�l a Jigoro Kano sensei �ltal kifejlesztett judo vette �t a hely�t. Otsuka mester 1925-ben, �desanyja hal�la ut�n abbahagyta a munk�j�t a Shimodate-i Kawasaki Bankban �s minden energi�j�t a karat�ra ford�totta. Mivel Funakoshi mester hat�rozottan ellenezte a k�zdelmet, tov�bb� a mester fi�val t�bb esetben n�zetelt�r�se alakult ki, Otsuka sensei 1929-ben - m�r Wado-ryu Karate Jutsu n�ven - �j iskol�t nyitott, majd 1934-ben �n�ll� sz�vets�get alap�tott. Ez az id�pont lett a Wado-ryu (a b�ke �tja) hivatalos bejegyz�si d�tuma is, amit a Dai Nippon Butoku Kai 1939-ben �n�ll� iskolak�nt ismert el.

Az �j st�lus - a t�bbi karate iskol�hoz k�pest - nagy hangs�lyt fektetett a p�ros gyakorl�sra, a kit�r�sre, a gyors ellent�mad�sra �s az �letszer� v�grehajt�sra. Ezt a Shindo Yoshin-ryu Ju-jitsu-b�l �r�k�lt dob�s, leszor�t�s �s eszk�z�s technik�k tov�bb sz�nes�tett�k. L�trej�ttek a yakusoku kumit�k, a kit�r�sen alapul� k�s (tanto-tori) �s kard (tachi-tori) ellen bemutatott, tov�bb� a seiz�ban v�gzett �nv�delmi gyakorlatok (idori).

Az alap�t� hangs�lyozta a j�l megv�lasztott k�zd�t�vols�g �s a helyes id�z�t�s fontoss�g�t. �t�stechnik�kn�l a rugalmas v�dekez�s �s a kem�ny ellent�mad�s gyakran egyszerre t�rt�nik, ami jelent�sen megn�veli a k�zdelmi hat�konys�got.

Otsuka sensei �r�sai alapj�n a Wado-ryu karate c�lja: a b�ke �s harm�nia megteremt�se a bens�ben �s az emberi k�rnyezetben egyar�nt. Ez pedig csak a legnagyobb szellemi fegyelemmel �rhet� el, melynek �tj�t a „Ten chin jin no ri-do ni wasuru” jelmondatban foglalta �ssze tan�tv�nyainak.

Eszerint a harcm�v�szetek gyakorl�sa nem csak a harci technik�k ism�tl�s�b�l �ll, hanem a b�ke �s a harm�nia el�r�s�nek is eszk�ze. A technik�k gyakorl�s�nak c�lja a st�lus fejleszt�se, ami sokkal nehezebb, mint az er�szakkal el�rt gy�zelem. A testet er�ss� �s eg�szs�gess� kell form�lni, de ezzel egy�tt fontos az intelligenci�t is tov�bb fejleszteni, ami k�s�bb seg�t felismerni a b�ke �s a harm�nia szerep�t a k�r�l�tt�nk l�tez� vil�gban. A jelmondatban szerepl� menny - f�ld - ember egys�g�t, mint a legf�bb utat kell tisztelni �s folyamatosan, szigor� �nfegyelemmel, f�radhatatlan odaad�ssal kell keresni.

Hossz� �lete sor�n Otsuka sensei t�bb kit�ntet�st �s c�met kapott. 1938-ban a Dai Nippon Butoku Kai kit�ntette a Renshi-Go ranggal 1942-ben Kyoshi Go rangot is megkapta. Az Uralkod� Sz�let�snapj�n 1966. �prilis 29-�n, Otsuka sensei megkapta a Kun Go To rendjelet (�t�dik �rdem�rmet), a felkel� nap szalagrendet, majd �letm�ve elismer�sek�nt az uralkod� a mell�re t�zte a Soko Kyoku-jitsu Sho med�lt. Ezt k�vet�en a Kokusai Budo In - Nemzetk�zi Harcm�v�szeti Sz�vets�g – 1972. okt�ber 09-�n az Els� Kiv�l� Harcm�v�sz min�s�t�st �s - karat�ban el�sz�r - a 10. dan fokozatot adom�nyozta neki. Ez ugyanaz a st�tusz (Meijin), amit Mifune Kyuzo Judoban �s Nakayama Hakudo Kendoban �rt el.

A Wado-ryu alap�t�ja �lete utols� �veiben is naponta edzett �s nyolcvan�ves kora ut�n is t�bb nyilv�nos bemutat�n m�g szem�lyesen demonstr�lta st�lus�t. �letfelfog�s�t j�l jellemezi az al�bbi interj� r�szlet: "A m�lton nem r�g�dom, a jelenben �lek, �s terveim vannak m�g a j�v�ben." Hal�la el�tt a Shindo Yoshin Ryu Ju-jitsu nagymestere, a Wado-kai �s a Wado-ryu karate szervezetek alap�t�ja, az �sszjap�n Karate Sz�vets�g aleln�ke �s a Jap�n Klasszikus Harcm�v�szeti T�rsulat igazgat�ja volt.

Otsuka sensei 1981-ben lemondott a nagymesteri c�mr�l �s legid�sebb fi�t, Jiro-t nevezte ki ut�dj�nak. N�h�ny h�nappal k�s�bb - 1982. janu�r 29-�n - 90 �ves kor�ban a Wado-ryu alap�t�ja elhunyt. Otsuka Jiro ekkor felvette apja nev�t (Otsuka Hironori II.) �s jelenleg � ir�ny�tja a „csal�di iskol�t” a Wado-ryu Renmei-t.

Az alap�t� �ltal l�trehozott m�sik szervezetet, a Wado-kai-t a vezet� tan�tv�nyok egy r�sze vitte tov�bb, de sok ismert mester k�lt�z�tt el Jap�nb�l, ahol jelent�s l�tsz�m� kontinent�lis �s nemzetk�zi szervezetet hoztak l�tre.